Felhasználói név Jelszó












Valid HTML 4.01 Transitional

Valid CSS!


Tóth Apartmanok (Hajdúszoboszló)
Cím: 4200 Hajdúszoboszló, Muskátli u. 29.Telefon: (52)425-171, (20)921-2946
Fax: (52)425-171Gps: 47.44988251 , 21.40951729

Bemutatkozás

Gyógyfürdõtõl 400-500 méterre csendes üdülõövezetben 4 külön bejáratú 2 szobás, konyha étkezõvel, 25-50 négyzetméter nagyságú apartmanok külön wcvel, külön zuhanyzóval. Kerti, kinti fedett terasz, grillezési bográcsolási, zárt parkolási lehetõség az udvarban. Színes tv, mûholdas vétel, mikrohullámú sütõ, gáztûzhely, széf, komplett konyha felszerelve áll a vendégek rendelkezésére.

Hajdúszoboszló híres fürdõváros, Nagy-Alföld északkeleti részén helyezkedik el, Budapesttõl 200 km-re, Debrecentõl 20 km-re. Környékén három jellegzetes táj találkozik: a Hortobágy, a Hajdúhát, valamint a Sárrét-Berettyó vidéke. Hajdúszoboszló földrajzi elhelyezkedése minden korszak népét vonzotta. Régészeti leletek, tudományos kutatások bizonyítják, hogy a város területe az újkõkor óta lakott hely. A város régészeti lelõhelyeirõl elõkerültek az ún. "vonaldíszes kultúrára" jellemzõ anyagok: agyagból készített és szabadtûzön kiégetett edények, melyeket mintázattal díszítettek. A bronzkor közel ezeréves idõtartalma alatt Szoboszló környékén sok nép megfordult. Cserepek, állatcsontok, gyöngyök bizonyítják, hogy szarmaták özönlötték el ezt a területet.

Honfoglaló õseink tartós megtelepülése ezen a tájon bizonyosra vehetõ, éppen a kedvezõ adottságok ismeretében, jól lehet e korszakból nincsenek még régészeti bizonyítékok. l. Géza királyunk adománylevelében találkozunk elõször a város akkori nevével, majd a Váradi Regesturm 1214-ben említi Szoboszlót, mint paptartó falut. Ez a terület is a Debreczeni család birtoka volt. A város további földesurai voltak: Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet, Corvin János, Szapolyai János, Dobó István. A város sorsa a 16. században hasonlatos volt a környékbeli településekhez. 1552-ben a törökök feldúlták, lerombolták, kifosztották. A legnagyobb csapást 1594-ben szenvedte el Szoboszló, amikor a Krími tatárok gyakorlatilag megsemmisítették a várost. 1606-os hajdútelepítés sorsfordító változást hozott Szoboszló életében, amikor Bocskai István fejedelem birtokrészeket adományozott a lovashajdúknak. Ezután 1610-ben a város megkapta a vásártartási jogot. 1660-ban ismét nehéz évek következtek. Elõbb Seidi-Ahmed budai pasa serege rohanta le és gyújtotta fel Szoboszlót, ami után három évig lakatlan volt a város. Majd mire az 1700-as évekre elérte volna régi nagyságát, következett a Rákóczi-féle szabadságharc, melyben az itt élõ hajdúk igen nagy számban vettek részt. Megtorlásként 1705-ben császári katonák megtámadták és felgyújtották a várost, ám az 1710-es évekre a város ismét megerõsödött, újjá építették a házakat és a templomot is. Az 1848-as szabadságharc idején a szoboszlóiak hõsiesen küzdöttek, mint Bocskai-huszárok, a város pedig élelemmel és takarmánnyal segítette a honvéd seregeket. Sajnos a hajdúnemeseket a fõkormányszékek soha nem ismerték el egyenrangúaknak az országos nemességgel. A hajdúnemeseknek adót kellett fizetniük, míg az országos nemesek 1836 óta mentesültek ezen kötelezettségek alól. Érthetõ, ha a hajdúnemesek utódai minden módon igyekeztek a kiváltságaikat érvényesíteni. E feszültségek egyik epizódja volt a Dóró-féle mozgalom, mely a hatalom megragadására irányult, s a törzsökös hajdúk javára újabb földrendezést követelt. A Dóró család régi hajdúnemes família volt. A mozgalmat 1825-ben katonai erõvel verték le, vezetõit latartóztatták.

A 18. században lassanként kezdett fejlõdni az ipar is a városban. 1831-ben a kézmûiparosok céhet alapítottak. Az 1867-es kiegyezést követõen Szoboszlón is megkezdõdött az építés idõszaka. Nagyobb üzemek (gõzmalom, ecetgyár, téglaégetõ) jöttek létre, helyi pénzintézet alakult. Aztán 1876-ban megszünt a Hajdúkerület, és létrejött a Hajdú vármegye, de a város ezután is rendezett tanácsú, önálló választókerület maradt. Élénk maradt a Kossuth-kultusz, és éltek a hajdú hagyományok is, mint emlékek, melyekhez érzelmileg, lelkileg kötõdni lehetett a zavaros idõszakokban is. Az l. világháború kirobbanása nyomán új fordulatot vettek az események, a súlyos gondok és a gyász idõszaka következett. A háborúban 1051 hajdúszoboszlói halt meg. Az ezt követõ román megszállás is óriási károkat okozott a városban. A kisváros életében a 20-as évek közepén történt nagy fordulat, mely Hajdúszoboszlót fölemelte és néhány évtized múltán világszerte ismertté tette. Szénhidrogén-kutatás kezdõdött a városban, melyet dr. Pávai Vajna Ferenc geológus irányított, az elsõ mélyfúrást a város bánomkerti részén végezték el. A városi tanács 1924-ben engedélyezte a próbafúrásokat a város közigazgatási területein. Már 339 m mélységben feltört a gáz, 500 méternél 44 fokos víz, majd 800 méternél kimutatható volt a jód és a bróm jelenléte a vízben, végül 1024 m mélységbõl nagy erõvel tört fel gázzal együtt a 73 fokos hévíz, mely csõbe vezetve 27 m magasra szökött. A kémiai vizsgálatok csak hamar kimutatták, hogy a feltört hévíz páratlan a maga nemében. Dr. Bodnár János, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Vegytani Intézetének tudós vezetõje szerint a feltört víz "alkalikus-jódos-brómos-konyhasós hévíznek minõsíthetõ, hozzáhasonló összetételû és hõmérsékletû víz nem ismeretes". Dr. Dalmady Zoltán balneológus, egyetemi tanár így fogalmazott: " A hajdúszoboszlói vizek töménységükben és összetételükben igen közel állnak az emberi szövetnedvek összetételéhez, tehát joggal nevezhetõ földbõl fakadt vérsavónak."

A tudósok a felvetését, ami szerint a szoboszlói hévíz gyógyhatású, csakhamar a gyakorlati tapasztalatok igazolták. A város vezetése elhatározta, hogy fürdõt épít. Ez a fürdõ 1927. Július 26.-án nyílt meg a közönség számára, innen számítható tehát a ma már világhírû és az ország legnagyobb fürdõjének létrejötte. Már ekkor is volt rá lehetõség, hogy a fürdõzés alkalmával orvosi vizsgálat is történhessen. Még ebben az idõben kijelöltek 19 hektárnyi területet a majdani gyógyfürdõ részére. A fürdõzés, a gyógyhatás iránti érdeklõdés pedig egyre nagyobb méretûvé vált, s már ez is arra szorította a városvezetést, hogy fejlessze a fürdõzés lehetõségeit, használja ki a gyógyhatás nyomán keletkezett nagy érdeklõdést. 1934-ben hivatalosan is gyógyfürdõvé nyílvánították a hajdúszoboszlói hévízfürdõt. 1935-37 között orvosi rendelõ és inhalatórium épült, majd két újabb termálmedence, valamint hûtõtorony és ivócsarnok. Ekkoriban a vendégforgalom már elérte az évi 234.000 fõt. 1938-ban elkészült a hullámmedence, majd egy pihenõcsarnok, és a négyhektáros csónakázótó. Késõbb gyermek-medence, orvosi rendelõ, pezsgõmedence következett. 1942-ben a teljes vízfelület már elérte a hatezer négyzetmétert, de még ez is kevésnek bizonyult, hiszen már évi félmillió ember kereste fel a gyógyfürdõt. 1947-ben dr. Ardó Sándor fõorvos javaslatára új gyógyeljárást vezettek be: az iszappakolást. Minden évben történt valamílyen kisebb-nagyobb alakítás, bõvítés, fejlesztés. 1958-ban elkészült a súlyfürdõ, 1965-ben felújították az orvosi rendelõket. 1969-ben a gyógyfürdõ látogatottsága elérte az egymillió fõt. Elkezdõdött az új termálfürdõ, majd versenyuszoda építése. 1988-ban a fürdõ elnyerte a Kiváló Vállalat kitüntetést, s hamarosan megnyitotta kapuit a fedett uszoda. 1991-ben részvénytársasággá alakították a gyógyfürdõt, melynek élén igazgatóság áll, és a többségi tulajdonosa a város önkormányzata. A nagy idegenforgalom hatására városszerte épültek gyógyüdülõk, hotelek, szállodák. Nyitották meg kapuikat az apartmanok, apartmanházak, vendégházak, panziók, magánszálláshelyek és a kiadó szobák százai. Ma Hajdúszoboszló több mint 18 ezer vendéget képes egyszerre elhelyezni. A világhírû fürdõ ma 30 hektárnyi területen mûködik. 1999-ben világszínvonalúvá épült át a gyógyfürdõ. Az elõtte lévõ Szent István parkban kapott helyet Oborzil Edit, Hajdószoboszlón született iparmûvész különleges haranggyûjtemény adománya, mely fölé Rácz Zoltán építész emelt sajátos harangházat. A háttérben három dombon elhelyezve a magyar õstörténet jelképei láthatók.

A családi viziszórakozást szem elõtt tartva, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdõ Rt. 2000-ben megépítette a strandon Magyarország elsõ csúszdaparadicsomát, mely a hazai és külföldi látogatók körében egyaránt nagy népszerûségre tett szert, azonban a létesítmény rövidesen kicsinek bizonyult. Ezért 2002-ben az egészségturizmust kiemelten támogató Széchenyi-terv igénybe vételével, a több mint két milliárd forint összértékû beruházásból a teljes strandrekonstrukció mellett megtörtént az Aquapark bõvítése is, illetve megépült Magyarország legnagyobb, 6200 négyzetméteres szabadtéri vízfelületû medencéje, a mediterrán tengerpart is.

Ezen folyamatos fejlõdés és minõségi átalakítás eredményeként Hajdúszoboszló fürdõkomplexuma és termékei 2005-ben elnyerték a Dr. Shoji Shiba japán professzor alapított Shiba-díjat, a magyar Fürdõszövetség négycsillagos minõsítését, az Észak-Alföldi Minõség Díját, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Minõségi Termék védjegy címét. A város és a fürdõ további tervei között szerepel egy turisztikai központ megépítése is, ahol non-profit jellegû szolgáltatások, illetve városi és régiós turisztikai kiállítások várják az idelátogatókat.






Főoldal |  Ügyfélkapu |  Kapcsolat |  Magunkról |  Partnereink |  Járásaink |  Megyeszékhelyek |  Hirdetőink